Alkotmány-előkészítő eseti bizottság AEB/154/2010 számon befogadta a Mozgássérültek Öntevékeny Önszerveződő Érdekvédelmi Érdekérvényesítő Fóruma (MÖÖÉÉF) javaslatát az Esélyegyenlőségi Normakontroll Magyarországi bevezetésére.
A javaslatot a bizottság az I-es (alkotmányos alapértékek) munkacsoportja és a III-as (kormányzati rendszer és hatalomgyakorlás formái) munkacsoportja tárgyalja.
A MÖÖÉÉF a nemrégiben lezajlott Igali találkozón megbeszélést folytatott a
Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos szövetsége (MEOSZ) elnökével, a két
fél egyetértett az Esélyegyenlőségi Normakontroll fontosságával, és magyarországi
bevezetésének szükségességével.
Az anyag a következő linken olvasható :
http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_biz.keret_frissit?p_szerv=&p_fomenu=20&p_almenu=75&p_ckl=39&p_biz=I005&p_rec=&p_nyelv=HU
Tisztelt Elnök Úr
A mellékletben csatolt javaslatunk az Esélyegyenlőségi Normakontroll
Alkotmányos biztosítékot és biztonságot nyújt széles társadalmi réteg
esélyegyenlőségi gondjaira.
Az Esélyegyenlőségi Normakontroll alkotmányban való rögzítését
kéri egyesületünk a MÖÖÉÉF
Mozgássérültek Öntevékeny Önszerveződő Érdekvédelmi, és Érdekérvényesítő Fóruma
(www.mooeef.hu)
Bízunk Önben hogy kérésünket támogatja, és rendeződik végre a folyamatosan
növekvő esélyegyenlőségi deficitünk, amely csupán a propaganda szintjén
létezik Magyarországon. Az Esélyegyenlőség összemosása a szociális
rászorultsággal, óriási károkat okozott a fogyatékos társadalom sajnos
elég széles ( 600 ezres létszámú) rétegében. A jelenlegi paternailsta
atyáskodó kezelése a fogyatékos problémának csődöt mondott, mert
olyan apparátuson keresztül működtetik jelenleg a fogyatékos ügyet, amely
csak adatot, és számokat lát hiányzó vagy béna végtagok helyett az
akták mögött.
A szubszidiaritás EU-s irányelveit alkalmazva a problémákat a keletkezésük
helyén az érintetteknek kell megoldaniuk, és e tekintetben is a világ leg haladóbb
megoldását kínáljuk az Esélyegyenlőségi Normakontroll megfogalmazásával
Önöknek.
Arra az esetre ha a parlament nem képes az önkorlátozásra, és mindenképp
a régi paternalista módszert tartja megfelelőnek, kérjük hogy fenntartva igényünket az
Esélyegyenlőségi Normakontroll mielőbbi bevezetésére, a törvények kötelező
Esélyegyenlőségi záradékával képviselje ügyünket az Alkotmány Előkészítő
bizottságban végzett munkája során.
Köszönettel
Szücs Sándor Győző
Elnök
MÖÖÉÉF
www.mooeef.hu
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezd a Javascript használatát, hogy megtekinthesd.
Az Esélyegyenlőségi Normakontroll
Az Esélyegyenlőségi Normakontroll kötelezi a törvényhozás minden szintjét, hogy a törvények hatálybalépése előtt, előzetes esélyegyenlőségi vizsgálat folyamán megvizsgálják, megfelel-e a törvény az esélyegyenlőségi szempontoknak.
A hatályba lépés feltétele a pozitív kimenetelű esélyegyenlőségi vizsgálat.
Ezt a vizsgálatot maguk az érintettek végzik (például mozgássérültek, illetve az összes érintett társadalmi réteg), mivel a problémáikat csak önmaguk ismerik mindenre kiterjedően.
A vizsgálatot végzőket Esélyegyenlőségi Normakontroll Testületnek hívjuk.
A törvényi és a jogi ismeretek esetleges hiányát a rendelkezésre bocsátott szakértő pótolja, így az érintett társadalmi réteg bármely tagja alkalmas a feladatra, hiszen napi gondjainak valódi okát legjobban ő ismeri, ő a kompetens.
A törvények vizsgálati szempontjai a következők:
1. Megfelel-e a törvény az esélyegyenlőségi szempontoknak, és azokat hogyan veszi figyelembe,
2. Van-e megfelelő végrehajtási utasítása,
3. Van-e a megvalósításnak kijelölt határideje,
4. Van-e valódi szankciója, mely visszatartó erővel bír,
5. Van-e a törvény végrehajtásának konkrét felelőse,
6. Van-e a törvény végrehajtásához megfelelő anyagi forrás rendelve.
A megvalósítás első lépése a törvények kötelező esélyegyenlőségi záradéka, amely a későbbi Esélyegyenlőségi Normakontroll vizsgálati szempontjai szerint tartalmazza azt, milyen módon vették figyelembe az esélyegyenlőségi szempontokat és irányelveket.
A törvények esélyegyenlőségi záradéka, mint cél, alkalmas népszavazási kezdeményezésre.
A megvalósítás utolsó lépése az Esélyegyenlőségi Normakontroll beépítése a törvénykezési folyamatba, annak minden szintjén.
Szükségességét az évtizedes esélyegyenlőségi deficit indokolja, valamint az uniós ajánlás a szubszidiaritás elvének alkalmazására, és végül a mindenfajta érdekérvényesítést opponáló, végletekig elharapózott paternalizmus.
Mozgássérültek Öntevékeny Önszerveződő Érdekvédelmi, és Érdekérvényesítő Fóruma
2010.
Jogforrások:
A Magyar Köztársaság Alkotmánya
Az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata, 1948. december 10.
Az ENSZ Konvenció (2008. május 3-án lépett hatályba.)
A Magyar Köztársaság országgyűlése ratifikálta az ENSZ Konvenciót 2007. július 20-án.